Abay Nemes Oszkár (Magyardiószeg, Pozsony vm. 1913. szept. 22.–Pécs. 1959. jan. 30.): ügyvéd, ogy. képviselő, csillés. – Szülők: Abay Nemes (1896-ig szikszói Tóth) Gyula (1876–1952) erdész, majd gyógyszerész, Fritsch Mária (1888-1945), neje 1942: Engert Aranka (1925–) közgazda. – Pakson, Kalocsán a Szt István, majd a pécsi Nagy Lajos Gimn. tanult, 1931: éretts., az Erzsébet Tud.egy. hallg. – A →Foedaratio Emericana tagja. Eredményei gyorsúszóként: 1930: a győztes ifj. válogatott 4×100 m váltó tagja – 1933: a 200 m m. bajnoka; a felnőtt válogatott 4×200 m váltó tagja; IX: a torinói Főisk. Világbajnokságon a 400 m 4. helyezettje; a győztes 4×200 m váltó tagja – 1934: a m. bajnokságban 100 m 3. helyezettje – 1935: a m. bajnokságban a 100 m 3. helyezettje, VIII: a bpi Főisk. Világbajnokságon a 100 m 3. helyezettje – 1936. VII. 7: Bpen Európa-csúcsot úszott (Abay N. - Gróf - Csík - Lengyel) 4×200 m váltóval; VIII. 5: a XI. (berlini) olimpián a 4×200 m 3. helyezett váltó tagja; VIII. 28: a Mo–Japán viadalon a 4×200 m Európa-csúcsot úszó váltó tagja – a m. bajnokságon 1939: a 100 m győztese, 1942: 3. helyezettje. – 1935: jogi drrá avatták; bevonult, a pécsi hiradós zászlóaljtól tiszti isk-ra vezényelték, de hadapród őrmesterként az olimpiai részvétel miatt leszerelték. 1936. VIII. 1.–16: a XI. (berlini) a 3. helyezett m. 4x200 m. gyorsúszó váltó tagja. Ügyvédbojtár, majd egyházi jogász, a pécsi egyhm. h.ügyésze. 1941: az ügyvédi vizsga után Pécsett ügyvéd. Ügyvédi irodát nyitott. – 1941–43: híradós zászlósként többször légvédelmi ütegnél szolgált. 1944 tavaszán az ukrajnai harctérre vitték, ahol VI: megsebesült. 1945–: ügyvédi irodája mellett a pécsi egyhm. ügyésze. 1944–1947 tavaszáig a Független Kisgazda Párt (FKGP) tagja. 1945: az FKGP Baranya vmi ügyésze, a pécsi nemz. biz. és a Baranya vmi that. biz. s a helyi igazoló biz. tagja. A Nemz. Sportbiz. elnökének is jelölték. Kovács Béla (1908–1959) a Kisgazda Párt főtitkára 1947. II. 25: szovjet letartóztatása után kilépett a FKGP-ból.. VIII. 31: a →kékcédulás választáskor a →Demokrata Néppárt Baranya és Tolna vmi listáján ogy. képviselő. 1948. I. 15: az 1848/49. szab.harc centenáriumára meghirdetett közkegyelmi törv. internált foglyokra való kiterjesztését javasolta. X: interpellált Rajk László belügymin-hez (1946. III. 20.–1948. VIII. 5.) a svábok kitelepítése miatt, mivel esetenként nem a →Volksbund tagság, hanem a tulajdon a mérvadó a kiválasztásában. 1948. IV. 2: már kilépett a DNP-ből (IV. 26: jelentették be), párton kívüli képviselő. 1949. III. 10: belépett a →Független Magyar Demokrata Pártba. 1949. V. 15: a választásokon a népfront Baranya-Tolna vmi listáján pótképviselő. – 1950: a Baranya Megyei Tanács tagja, 1952–54: a megyei úszószöv. eln., az Orsz. Testnev. és Sportbiz. elnökségi tagja, majd a városi úszóklub edzője. A megtorlás éveiben az 1956-os forradalmárok védője. 1958. VIII. 31: az „ügyvédek működését felülvizsgáló bizottság” – a vádak ismertetése nélkül – „alkalmatlanság” címén eltiltotta hivatásától, föllebbezését elutasítva, irodáját bezáratva, törölték az Ügyvédi Kamara névjegyzékéből. A Vasas bányában csillés, 1958. X: üzemi baleset után meghalt. –1998. IX. 25: a pécsi sportuszodát róla nevezték el; családja a Harkány Kupa nemzetk. úszóverseny keretében a 200 m. ffi gyorsúszás győztese számára vándordijat alapított. 88

Gulyás I:8. (apjáról) – Hazánk 1948. IV. 2. – Varga 1986. – Pócza 1989. – Csicskó–Szabó 1996. – Paksi Hírnök 1992. VII. 2. (Szentesi Alajos: Emlékezzünk nagyjainkra!) – Pécsi Szle 1998:121. (Bödő László: Ki volt ~?) – Új m. életr. lex. Bp., 2001:18. – Ogy. alman. 1947/49:11. [2x „főisk. világbajnokságot is nyert”]